Elektroszmog
Érzékszerveinkkel nem észlelhetjük. Nem hallható, nem látható, nem ízlelhető, nem szagolható és még csak nem is érezhető: ez az elektroszmog. Ezzel a hétköznapi kifejezéssel jellemezzük az elektromos és mágneses mezők sugárzásait.
Mindenhol jelen van, ahol elektromos készülékeket használnak, ahol elektromos vezetékek húzódnak, ahol váltóáram folyik (változó elektromos és mágneses mezők). Ezenkívül az állandó mágneses (magnetosztatika) és elektromos (elektrosztatika) mezőt sorolják az elektroszmog fogalmához.
Elektromos mező a természetben is előfordul csekély mennyiségben, bár mennyisége különböző időjárás esetén (pl. vihar) megnőhet. Más szavakkal: az elektroszmognak majdnem mindig ki vagyunk téve.
Változó elektromos mezők akkor keletkeznek, ha elektromos készülékek a hálózatra vannak kapcsolva, még abban az esetben is, ha nem használjuk őket, csak készenléti állapotban tarjuk őket. (Ez az ún. Stand-by üzemmód). A változó elektromos mezők mellett változó mágneses mezők is keletkezhetnek, ha változó, folyó áram lép fel, pl. egy elektromos gép bekapcsolásakor. A két sugárzási fajta nem feltételezi egymást, képesek az egymástól való függőségüket is változtatni, ebben az esetben elektromágneses mezőről beszélünk.
![]()
Az elektromágneses mező időbeli változását frekvenciának nevezzük. Mértékegysége a hertz (Hz). 1 Hz 1 rezgést jelent másodpercenként. Alacsony frekvenciájú terület az, aminek rezgésszáma 1 és 30 kHz között van. Alacsony frekvenciájú területek közé tartoznak a magas feszültségű vezetékek környezete, az elektromos háztartási gépek (pl. tv, számítógép, hűtőszekrény). Az alacsony frekvenciájú területek elsősorban a vezetékek közelében keletkeznek, és erősségük csökken a távolság növekedésével.
Magas feszültségű területekről 30 kHz felett beszélünk. Az elektromágneses mezők már nem függnek a távolságtól. A magas frekvenciájú hullámokat kiválthatják rádiók, műholdak, radarok és vezeték nélküli telefonok. A kereskedelemben kapható fénytompítók (dimmer) az elektromos és elektromágneses sugárzás mellett magas frekvenciát is sugároznak.
![]()
![]()
A mai mobiltelefongeneráció a jól ismert GSM-rendszeren (Global System for Mobile Communications) alapul, amelyet többek között a magyar mobilszolgáltatók is használnak. 9,6 kilobit/másodperces adatátviteli sebességével ez a legelterjedtebb rendszer. A GSM rendszer pulzált jeleket használ, ami azt jelenti, a rádiójelek nem folyamatosan érkeznek (analóg), hanem digitalizáltan, sűrítve és csupán bizonyos időközönként (ún. időrésenként). A GSM-rendszerekben frekvenciánként 8 időrés van, amelyek összesen 4 milliszekundumig tartanak. Ez azt jelenti, hogy egyszerre nyolcan használhatnak egy frekvenciát. Ebben az esetben egy mobiltelefonra 1/8 időrés jut, ezen idő alatt tud adatokat küldeni, ezt követően a többi mobiltelefon kerül sorra. Ez a folyamat rendszeresen ismétlődik.
Ez azt jelenti, hogy egy mobiltelefon másodpercenként 217-szer küld adatokat, azaz másodpercenként 217-szer pulzál. A látszólag folyamatos telefonálást tehát másodpercenként 217-szer szakítja meg pulzáció. A magas frekvenciájú jeleket alacsony frekvenciájú (217 Hz) jelként pulzálják.
Amit csak kevesen tudnak, a tulajdonos számára kényelmes vezetéknélküli DECT-telefon (Digital European Cordless Telecommunications-azaz Digitális Európai Vezetéknélküli Telekommunikáció) formájában egy kis rádióállomást hordoznak zsebükben. Ez a kis készülék pulzált rádiójelekkel dolgozik, csakúgy, mint nagyobb társa: alacsony frekvencián 100 Hz-es jeleket küld, nagy teljesítményen akár 1880-1990 MHz-es jeleket is használ. Amit még sokan nem tudnak: a DECT-bázisállomások napi 24 órán keresztül küld jeleket a telefonra, még akkor is, ha nem is telefonálunk. Ilyen esetekben akkora teljesítménysűrűség is keletkezhet, ami túllépi egy mobil rádióállomás teljesítményét.
![]()
Az a tény, hogy az elektromágneses sugárzás árt az egészségnek vitán felül áll. Az egyelőre még nem tisztázott, hogy mikor és milyen mértékben befolyásolja károsan az egészséget az elektromágneses sugárzás. Hatásait tekintve különbséget teszünk termikus és hővel nem járó hatás között. Ezekben az esetekben a hatást gyakorló frekvencia nagyságát mérik. Kis frekvenciájú elektromos mező esetén elektromos áram lép be a testbe, nagy frekvenciájú mező esetén a belépő energia hővé alakul. Ennek mérésére a különleges abszorpciós ráta szolgál, melyet watt/kg-ban adnak meg. A testhőmérséklet növekedésének káros hatásai lehetnek.
Gondolnunk kell arra is, hogy környezetünk gyenge mezői is negatívan befolyásolják egészségünket. Ebben az esetben a mezők nem hőemelkedéssel járó hatásai biológiai rendszerünket károsítják, amelyek a legkisebb sugárzás kibocsátásnál felléphetnek. Mivel testünket mindig érik alacsony és magas frekvenciájú sugárzások, biológiai rendszerünk és egészségünk káros befolyásoltsága könnyen belátható.
Szervezetünk minden sejtje állandóan küld és fogad elektromágneses jeleket. Ez a folyamat létfontosságú. Ez gondoskodik arról, hogy mindenhol és mindig az történjen, aminek történnie kell. Ezért minden sejt úgy épül fel, hogy gyenge elektromágneses jeleket tudjon értelmezni. Ha egy fogadott jel biológiailag értelmetlen, a sejt nem veszi figyelembe. Ha a jelnek mégiscsak van értelmezhető üzenete, akkor azt végrehajtja, még akkor is, ha ezzel gátlástalan sejtnövekedést indít el. A jel intenzitása ebben az esetben nem játszik szerepet. Ami fontos, az a behatás időtartama.
![]()
Környezetünkben egyre növekednek a mesterségesen előállított mágneses mezők, amelyek frekvenciaspektrumai minden élőlényre hatnak. Ez azzal a következménnyel jár, hogy szervezetünk sejtjei túl sok gyenge elektromos jelet kapnak. A konzekvenciák nem is maradnak el: alvászavarok, feledékenység, fejfájás, szívritmus-zavarok, és depressziós megbetegedések figyelmeztetnek minket felborult bioegyensúlyunkra. A határértékviták nem ölelik fel a probléma lényegét. A mesterséges elektromágneses mezők aktívak lehetnek, bármennyire is kicsik is azok. Ha elegendő mennyiségű sejt fogadja el a sugárzást utasításként, komoly hatással lehet fehérjeszintézisünk elektromágneses szabályozására. A sugárzás számos káros biokémiai reakció kiváltó oka lehet. A téves parancsok sejtről sejtre jutnak, és metasztázisok kialakulásához vezetnek.
(Dr. Hartmut Müller, a Tér-Energia Kutatási Intézet vezetője, Wolfrathausen. Forrás: raum&zeit).
Ez az idézet is bizonyítja, hogy az elektromágneses sugarak biológiai rendszerünk minden területét befolyásolják. Főként melatonin termelésünk érdemel figyelmet, ami a tobozmirigyben történik, túlnyomórészt éjszaka. A melatoninnak fontos szerep jut szervezünk bioritmusában. Ez a mirigy felelős a növekedésért, és átörökítésért. A változó mágneses és elektromos mezők viszont csökkentik a melotonin-termelést. Ez a fent vázolt káros hatások mellett degeneratív elváltozásokhoz is vezethet. (Alzheimer, Parkinson kór). Az elektroszmog a Kalcium anyagcsere folyamatot is hátráltathatja, ami normális esetben a sejtek közötti információcseréért felelős. Zavarok léphetnek fel az örökítőanyagoknál, és a növekedésért felelős sejteknél.
![]()
Az elektroszmog elleni védelem szempontjából fontos határértékeket a 26. Tartományi Immisszió Rendelet (Bundesimmissionsschutz-Verordnung) törvényileg határozta meg. Az értékek korreálnak a Nemzetközi Tanács Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelem (Internationalen Kommission zum Schutz vor nichtionisierender Strahlung-ICNIRP) által hozott ajánlásokkal. Tudományosan megalapozott rövid távú egészségügyi károkat okozó értékekről van szó. Ha csak rövid ideig vagyunk kiszolgáltatva egy egészségünkre káros hatásnak, nem jelentkezik akut egészségromlás, ebben a helyzetben fontos kiemelnünk az időtartam rövidségét. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez csak az elektromágneses sugárzás termikus hatásaira vonatkozik. A biológiai hatásokat, melyek csekély dózis hatására -a test mérhető melegedése nélkül- keletkeznek, éppúgy alig vették figyelembe, mint a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es mobiltelefonok pulzálását. Maga a "határérték" kifejezés is arra enged következtetni, hogy az elektromágneses sugárzás esetén káros egészségi hatásokkal kell számolni. Az ICNIRP-től eltekintve általában rövid ideig tartó sugárzásról beszélünk. Egészségügyi károsodás akkor is felléphet, ha a határértékeket betartják, de a sugárzás hosszabb ideig éri a szervezetet.
Ezért tudósok, orvosok, biológusok, az érintett szervezetek, a Tartományi Szövetség az Elektroszmog ellen (Bundesverband gegen Elektrosmog) és a Nemzetközi Elektroszmog -kutató Társaság (IGEF) közösen hozott egy határozatot, mely az alacsony frekvencián pulzált magas frekvenciájú sugárzás összesített teljesítménysűrűségét 1 W/m2 értékben maximálta. Egy érték, amelyet a GSM-hálózatok nem fognak betartani, mivel ez az érték jelenleg 9.000.000 ill. 4.500.000 W/m2 között áll.
Megoldás:
Lakóházak, munkahelyek, szálloda-szobák EMF-hatásának harmonizálására:
Èpület Harmonizáló
![]()
- kb. 20m-es hatókörzet
- kb. 70 év élettartam
gyakorlatilag törhetetlen ,hordozható.
Az EnergyLife harmonizáló hatóköre
Az EnergyLife chip szélesspektrumú rezgést bocsát ki, ezáltal mind az alacsony, mind a magasfrekvenciás sávtartományban ki tudja fejteni hatását.
Bizonyítás, igazolás
Laboratóriumban
EEG, EKG mérések
Biorezonancia-vizsgálat
Hőkamerás felvétel
Sötéthátterű-mikroszkópos vérsejtvizsgálat
Voll-készülékkel történt mérések
VEGA-készülékkel történt mérések
Oszcilloszkópos mérések
Aura-fotó
Állatkísérletek
Általános helyzetben
Kineziológiai módszerek
Radiesztézia, ún. „pálcás” mérések
Megvásárolható:
http://www.energylife-world.com/
http://www.dollpin.hu/
